Geológiai és botanikai tanösvény

A kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvény a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módját ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A sétaútról kiadvány is készült.

A szabadon látogatható önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. A tanösvény hossza: közel 4 km. Megközelíthető a Badacsony-hegy déli oldalán a Kisfaludy-ház felől.

Rózsa-kő: A hegyoldalról lehasadt bazalttuskó valószínűleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A néphit azután fontos szerepet adott a kőnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendőben jegyesek lesznek… Sőt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik…

A Páholy kilátóhoz vezető hosszú lépcsősor fáradalmai után a Balatonra és a környező hegyekre nyíló csodálatos panoráma kárpótol bennünket. Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét s a róla elnevezett emlékműtől szép kilátás nyílik a tomaji öbölre és az Örsi-hegyre.

A Kisfaludy- kilátó a 438 m-s magassági pontnál épült. Erkélyéről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk. A Kő-kapu kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger, kőfolyás alakult ki.

A közelében fakadó Klastrom-kút hűs vizével szomjunkat enyhíthetjük. Kitűnő ivóvíz, hőmérséklete télen-nyáron 4-5 Celsius fokos. Közelében állt egykor a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szőlőben termelték először a francia, burgundi eredetű “pinot gris”, azaz szürkebarát nevű szőlőt, amelynek bor híressé tette Badacsonyt.

A Rodostó turistaház 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán két táblát helyeztek el. Az egyik Rákóczi és társai emlékét őrzi. A másik táblára azok nevei kerültek, akik munkásságukkal sokat tettek a hegy megmentéséért, többek között azért, hogy beszüntessék a Badacsony létét fenyegető robbantásos bazaltkitermelést. A Bujdosók lépcsője összesen 464 lépcsőokból áll. Pihenõőkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.

A Tördemici kilátóhely nevű pontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldal tűnik elénk, balra Szigliget várának romja trónol az egyik dombtetőn, azután a balatonedericsi Sárkány-erdő, jobbra a Kőorra, a Csobánc, a Gulács. A távolban a Keszthelyi-hegység vonulatai kéklenek.

Ranolder-kereszt: A hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, mintegy 400 m magasan álló, óriási kőkeresztet Ranolder János veszprémi püspök emeltette 1857-ben. A kereszt egy-egy nagyobb darabját 40 bivallyal vontatták fel a hegyre. A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellőle. A Harangozó-bérc a Ranolder-kereszt alatt levő kilátóhely. A nép “gyapjúzsákoknak” nevezte el az itt magasodó bazaltoszlopokat és tornyokat. Eötvös Károly, a Balaton híres kutatója leírta, hogy ha a kinyúló kőpadot kalapáccsal megütik olyan hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg.