Szent Mihály templom

Szent Mihály Római Katolikus Templom Badacsonytördemic

Tördemic 1297-ig a lábdi plébániához tartozott. Ekkor a Tördemicen lakó Pető Péter gróf a lábdi templomba menet a „Lábdi István fiainak irigységéből megöletett” és örököst nem hagyott maga után. Ennek hatására Tördemic teljesen elválasztatott a Lábdi plébániától, önálló egyház és plébánia lett. 1299-ben avatták kápolnáját Szent János tiszteletére, amely valószínűleg a jelenlegi templom helyén állt.

A török dúlás idején a tördemici plébánosok a közeli Szigliget várában laktak és innen irányították a tördemici egyház ügyeit. 1758-1783 között épült fel a jelenlegi templom elődje, amely 1821-ben leégett, de a hívek és a plébánia pénzéből újjáépítették. 1860-ban ismét tűz pusztította el , de még ez évben ismét felépítették.

1862-ben 4 haramia kirabolta a templomot és a plébánia pénztárát.

1871. év augusztus 30-án II. Lipót belga király felesége Mária Henrietta – aki József nádor, királyi herceg leánya volt -, kíséretével meglátogatta a plébániát. 1882-ben 8 változatú új orgonát szereztek be. 1899-ben Papp Imre plébános a templomtoronyba vasharanglábat építtet. A templomot 1904-ben – rossz állapota miatt és mivel a hívők nehezen fértek el benne – lebontják és Kankó József akkori templomatya országos gyűjtése nyomán illetve a hívők adományiból elkezdték a templom építését.

A templom tervei elcserélődnek az azonos időben tervezett tapolcai templom terveivel, így épült fel ebben a kis faluban a szokatlanul nagy és impozáns templom. Felszentelésére 1905 októberében került sor. A templom védőszentje Szent Mihály. Szentélyét 1955-ben Rezes Molnár Lajos festőművész festette ingyen, a szentély falain levő angyalfejek modelljei a faluban élő 10-11 éves leánykák voltak.

Az 1990-es években kívül-belül renoválták. A templom bejáratával szemben állva láthatunk lét lapos követ a földben a plébánia épület falához közel. Ez volt az úgy nevezett „ szégyenkő” melyre vasárnapi Szentmise előtt állították a tíz parancsolat ellen vétőket.